Tanulság

Lelkemben érzem,
Tombol a tánc,
Zene hajtja lábam...
Érzés járja át vállam.

Kezem megpihen,
Melegre vágyik.
Szívem muzsikál,
Szeretve bízik.

Megtanultam:
Feladni, sosem.
Mosolyogni mindig.
Reménykedni az emberekben végig.

2017.02.24.

Most figyelj!

Darabokra szedtél, hát kiraktam magam.
Össze törtél, újból építettem magam.
Minden részem megcincáltad,
Van mit megcsócsáltál, porba tiportál.
Nem baj. Talpra álltam, ezt te sem vártad.
Megmutattam... harcra készen,
Milyen is vagyok én, úgy egészben.

Harci kedvem nem vesztettem,
Kitartásom lett az életem.
Csatában megígérem,
Én leszek a nagyobb szörnyeteg.
Kezemhez nem tapad vér,
Ajkamhoz szitok szó sem,
Még is én leszek, ki diadallal
Hagyja el a csata teret.
Én mosollyal győzedelmeskedek.

2017.02.15.

Elbambulva, bolondos tűnődés

Tűnődöm a perceken,
Valóságnak vélt meséken.
Tűnődöm  nappalomon,
Éjjelemen és hajnalomon.
Ezzel várom életem egy alkonyon.

Tűnődöm szeretetten, bánaton...
Irigységnek, haragnak mondott
Démonokon.
Tűnődöm betegséget mi gyógyítaná?
Könnyeket, mi csillapítaná?

Legtöbbször ezek a gondolataim...
Vagy olykor őrült morajaim...
"Egy bolond százat csinál.."
Mentségem, olykor vonyítani is muszáj.

2017.02.11.

Várni annyi...

Várni annyi, mint megélni.
Megélni a percet, a pillanatot...
Megélni mindent, mit te adtál nekem.
Megélni az örömöm, boldogságom veled.

Megélni a tekintetettet...
Várni a személyes perceket.
Várni a közös nevetést...
Butaságnak tűnő két személyes csevegést.

Várok már egy ideje...
Várok én még, ha így kell lennie.
Várok izgalommal, örömmel,
Kíváncsisággal fűszerezve.
Várok rád, és a veled töltött időre.

Várok, várakozom,
S többször újra gondolom...
Újra latba veszem...
Vajon milyen lehet...
Ugyan mit szerethet...

Várakozom, kérdéseket gyártok,
Történetet kreálok...
Válaszokat várok...
Hisz egyszer megélem majd
Veled a pillanatot.

2017.01.29.

Szép álmokat...

Elköszönök mára..
Szép álmokat kívánva,
Kívánok még repdeső bogarakat,
Szárnyaló angyalokat.
Elköszönésem még nem ért véget...
Kívánok finom kávét,
Reggelit az ágyba,
Kellemes, őszinte mosolyt
A mindennapokra...
Álmaidban angyalokat...
Reményeket, személyeket,
Bármit ami boldoggá tehet téged.
Ezzel kívánok Jó éjszakát neked!

2017.01.30.

Ki vagyok?

Ki vagyok?
Teszem fel a kérdést...
Átok, bűbáj, varázslat?
Virág, felhő, Hold vagy a Nap?
Élet, halál, teremtés, és elvetés?
Boldogság vagy bánat?
Ki kinek csak szemfény vesztés...
Lány, nő, hölgy vagy csak nőcske?
Játék, kincs, feledés?

Ki vagyok neked?
Angyalod vagy démonod?
Mond, neked ki lehetek...
Voltam már múlt, s vagyok jelen...
A kérdés: jövő leszek-e?
Leszek-e  anya, feleség, mama?
Hallucinálok- e majd mesét valaha?

Utolsó csókom kié lesz?
Lesz-e majd kit ölelhetek?
Vagy netán marad nekem a végtelen természet?
Leszek-e harcos, csatár, hős e világon?
Leszek-e valaha arcokon nevetés?
Vasárnaponként, lehetek-e semmit tevés?

Lehetek-e kihez hozzá bújsz, ha van mi bánt?
Lehetek-e ki vállát adja, ha arcod könny áztatja?
Lehetek-e a barátod, a lelki társad, a tükröd?
Lehetek-e álmod, s én lehetek tán a valóságod?
Lehetek-e ki lázad oltja?
Lehetek-e vérző sebed gyógyítója?

Lehetek-e az, ki feldobja napod?
Ki kedvességgel eláztatja a holnapod?
Lehetek-e ki főt étellel vár haza?
Lehetek-e én, ki a bolondot játssza?
Lehetek-e, ki elront mindent?
Az is lehetek, ki megold mindent?
Lehetek-e én az asztalodnál plusz egy fő?
A lámpádba, lehetek-e én az égő?

Lehetek a tengered?
Csatákban, kegyetlen ellenfeled?
Lehetek- e arcod torzított mása?
Lehetek- e gondolataid szószátyára?
Lehetek a kedvesed vagy a kár a hitvesed?
Lehetek-e ki rajzol neked világot?
Ki mesél neked valóságot?

Kérdem én hát ki lehetek...
A válasz a fejedben csak egyetlen egy....
Bárki vagyok, bárki lehetek....
De nekem elég, egyetlen egy szerep.

2017.01.12.

Sánta sorok

Gondolataim tűzében,
Olyan vagyok mint lepke a szélben.
Mint vitorlás a morajló vizeken..

Néha nevetek máskor sírok,
Olykor reményeket várok,
S van, hogy mindent csak szánok.

Kiabálni nem fogok,
Suttogni még úgy sem tudok..
Igy vagy csendes leszek, vagy nem beszélek.

Néha komoly, máskor lökött..
Olykor rendezett, általában szétszórt..
Ez mind én vagyok, s mentségemre egyet mondhatok:
Ezek csak sánta sorok.

2017.01.09.