Görbe vonal az arcomon

Azon tűnődöm, mi volna jó...
Szárazföld vagy tengeren lévő hajó?
Vonattal utazni vagy szárnyakat növeszteni?
Ballagni lassan, vagy hintázni izgatottan?

Megállni és várni?
Netán futva eléd sietni?
Kérdezni vagy felelni?
Okosnak gondolni, vagy ostobának tünni?

Túl sok kérdés, egyetlen versben...
Kevés válasz jár az emberi létben.
Megállok, s nézek. Az égre tekintek.
Rád gondolok, közben azcomon
egy görbe vonalat húzok.

2017.10.15.

Értekezés a tükör előtt

Nézem az arcot,
Oly ismerős...
A tekintet, zavarba ejtő,
S tán rémisztő.
Mosolyog az orca, villan a fogsor...
Még is, mintha igaz nem volna.
Nézem hosszasan tűnődöm...
Ez mind álca?
Tényleg ilyen ostóba volna?
Mosolyog- e, vagy meggyötört?
Egy dolgot tudok, boldok, s ezért mosolyog.
Reméel, kimondani félelmét nem fél.
Szeret, őszintén s tisztán...
Ez a mosoly az orcán.

2017.10.13.

Hatás, mit gyakorolsz rám

Kinyitod ajkad, s olvasom sorodat.
Rám nézel, s tekinteted átölel.

Én is nézlek, közben fejtegetlek...
Szemedben, számtalan kérdésre feleletet lelek.

Ölelésed forró, szenedélyes...
Ez az érzés olykor kisértetéjes.

Ezektől leszek én magam is teljes.
Veled tapasztalom az életet.

2017.10.12.

Töprengés

Néz rám.Néz meg.

Mit látsz?Mit érzel?

Van benned félelem?

Van egyáltalán bármi érzelem?

Kérdésed támadt-e?

Van-e benned gondolat?

Van valami, bármi ami te vagy?

Mit gondolsz ki vagyok?

Angyalod, vagy démonod?

Ellenséged, támaszod?

Senki vagyok?

Minek látsz hát?

Mit gondolsz?

Kérdezel, vagy válaszolsz...

2017.10.12.

Kérlek....

Kérlek, mutass nekem világot,
Kérlek, mutasd meg az eltitkolt igazságot.
Mutass nekem valóságot, igaz, tiszta jóságot.

Kérlek, taníts meg az életre.
Kérlek, taníts meg az igaz szeretetre.
Taníts a bizalomra, a tiszteletre és a végtelenre.

2017.10.03.

Nézlek

Sétálok, s szelő fújja illatod.
Nevetek, levegőben érzem kacajod.
Kérdezek, s már választ is adtál.
Nap fénye melegít, a szívem is csak a tiéd.

Nézlek, míg csendesen alszol,
Vagy ép, mikor homlokod ráncolod.
Egy - egy gondoladtól, a szemöldököd felhúzod.
Fél mosolyra nyitod ajkad,
S láttom fehér fogsorod.

Nézlek, s látlak,
Érezlek, s veled álmodom,
Ennél már csak az a szebb,
Hogy az álmom lett a valóságom.

2017.09.16.

Hiányzol

Hiányzol, bár nem sokat kell várnom,
S tudom az út hossza nem is olyan távol.

Nem telik el úgy pillanat,
Hogy a gondolatom nem te vagy.

Nincs úgy létezés,
Hogy nem kísér ez az érzés.

Szeretlek!

2017.08.25.