A messzi távolba tekintek.
Alföld helyet, buckák és dombok.
Homok helyet sziklák, szikes talajok.
Az út távoli, és még is közel van...
Az érzés furcsa, még is melengető.
A szívemben félelem helyet,
Izgalom foglal ma már helyet.
Tudom nem lesz egyszerű,
Zökkenő mentes, sem könnyű.
De most még is úgy érzem
Talpam alá az egész világot vehetem.
Ledönthetek minden akadályt,
Minden nehézséget áthidalhatok.
Ehhez nem kell más, csak kitartás.
2015.08.13.
