2016. május 30., hétfő

Szavakba formálni

Szavakba formálni a gondolatot oly nehéz,
Elmondani  mit hogyan élsz, látsz és érezel.
Elmondani mi az, mi szívednek kényszer.
Megosztani, mi örömöd, lelked kulcsa, fényerőd.

Elmondani mi a bánat, boldogság és félelem.
Nem tudhatod mi örök, még meg nem tudod,
Mi is az életben a te szerepköröd.
Mit tartogat neked az éj, ki számodra a fény.

Nem tudhatod mit jelent hibázni, s hibáidból okulni.
Félelemben élni, majd félelmed legyőzni.
Szeretni és szeretve lenni, mi meg nem érted,
Ki is a kincse a te lelkednek.

Nem tudhatod mit veszíthetsz még el nem veszted,
Mint ahogy az sem, milyen a győzelem,
Míg el nem éred... Nem nem tudhatod...
Nem tudhatod gondolataid szavadba formálni...

Érzéseid másnak igazán átadni.
Legyőzni belső démonod...
Meg találni igaz mi voltod.
Tanulni, javulni.

A legfontosabb még is, igazán szívből szeretni.

2016.05.30.

2016. május 3., kedd

Truckom, búcsúzom

Négy tappancs, egy nyomat...
Hozzád szólok falka tag!

Hiányzol már, de nem mondom...
Azt mondom: Bizony, ez a sorsod.

Emlékszem az első pacsidra,
Nehezen megtanult kúszó mozdulatodra.

Tanításra, tanulásra, közös alvásra
és minden másra.

Önfeledt szórakozásra, vagy a csoki lopásodra..
Hiányzol, tud hát, el nem feledlek...
Szívemben mindig meg lesz a menedéked.
2016.05.03.

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...