Egyetlen akadály...
Végtelen türelem,
Kitartás, tenni akarás.
"Meg tudom csinálni!
Meg akarom csinálni!
Meg kell csinálnom!
Jól kell csinálnom!"
Ez jár a fejembe napok,
hetek, hónapok óta már.
Olykor feladnám...
emberből vagyok fáradok.
Azt mondják: "Több alázat!"
"Fogd vissza magad!".
Kérdem én: Akkor is itt lennék?
Még mindig maradhatnék?
Persze.... a válasz adott:
Nem.
Erre én: "Nincs is több kérdésem".
Fura véletlen....
Az élet egy játék és nem
csere kereskedelem.
"Büszke, dacos, őszinte....
Nem gondolkodik a válaszon sohase."
Igen tényleg.
Büszke vagyok, azokra, akiket ismerek.
Büszke vagyok az életre, amit élhetek.
Büszke vagyok arra is, hogy van véleményem.
Dacos vagyok... szinte minden helyzetben.
De ez az, ami itt tart engem.
Őszinte... kegyetlenül, felmérhetetlenül...
Szinte már égetően, sokszor számomra is kegyetlen.
Nem gondolkodik... de gondolkodom,
Csak számomra fontosabb dolgokon.
Valahogy így van...
Valóban, nem vagyok jó ember.
Tényleg hibázom,
Olykor nagyokat bakizom.
Erősnek, sebezhetetlennek mutatom magam.
De mi van, ha ez az én burkom?
Ez mitől igazán félek?
Hogy rájönnek, legbelül én is rettegek.
2015.01.18.
