2014. augusztus 27., szerda

Verset írnék az életről

Szenvedés, bánat, fájdalom, kétségbe esés?
Ennyi lenne? Van még remény?
Mely éltet és véd, küzd, harcol a szépségnek az igazáért.
Tudja van még béke? Vagy háború dúl örökre?
Van-e még remény vagy elveszett mindörökre?
Van-e még bölcsesség vagy elnyelte a föld?
Van-e még szeretet vagy az ember kihült?
Nem értem én... Hova tünt? Hova bújt?
Talán örökre elmenekült? Vissza jön?
Láthatom vagy sovárgó vágyam hagyhatom?
Az életem reménytelen? Miért tünődőm ezen esztelen?
Mindegy mára, ennyi volna a kérdéseimnek úgy is ez a sorsa.
Megtalálom a válaszom, megszépítem a valóságom.
Reményemre találok, harcolva talán békét kiáltok.
2013.04.12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...