Nem tudom miért van, hogy szinte retegek.
Szeretném, ha végre én is érezhetném,
De mi van, ha érzem csak el nem hiszem.
Mi van, ha nem is kell változás?
Mi van, ha végig itt volt....
Felháborodva fekszem.
Lehunyom a két szemem.
Nem is tudom, mit remélek,
Hiszen én igazán magamtól félek.
Közelednek a vizsgák,
Közeleg a karácsony...
Minden most történik...
Én pedig az éjszakát át virrasztom.
2015.11.29.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése