2016. április 10., vasárnap

Hálám

Hála ami a lelkemet bejárja,
Hangos nevetés, hihetetlen felfedezés.
Köszönöm, mindent.
Mindenkit, kit utam közben megismerek,
Mindenkit, ki nélkül nem  én lennék.
Köszönöm mind azt amit kaptam,
Hisz meghálálni sosem tudtam...
Nem tudom elégszer mondani:
"Köszönöm. Nagyon köszönöm".
Hiszen, elmondani, szavakba formálni...
Lehetetlen, ennyi mindent, mit adtatok nekem.
2016.04.10.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...