de van, mi bánt engemet...
Ha a világgal küzdök, az felnyitja a szemed,
de ha veled, elfelejted....
Nem veszed észre, hogy egy egy szó mennyire bánt....
hogy szívembe gázolsz, lelkembe rombolsz.
Bár el tudnám ilyenkor mondani... hogy fáj,
de nem teszem, némán, csendben elfelejtem...
Érdekes az élet... kit igazán szerettünk,
az kéri némán, hogy ne önmagunk legyünk.
2016.08.12.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése