2017. február 4., szombat

Várni annyi...

Várni annyi, mint megélni.
Megélni a percet, a pillanatot...
Megélni mindent, mit te adtál nekem.
Megélni az örömöm, boldogságom veled.

Megélni a tekintetettet...
Várni a személyes perceket.
Várni a közös nevetést...
Butaságnak tűnő két személyes csevegést.

Várok már egy ideje...
Várok én még, ha így kell lennie.
Várok izgalommal, örömmel,
Kíváncsisággal fűszerezve.
Várok rád, és a veled töltött időre.

Várok, várakozom,
S többször újra gondolom...
Újra latba veszem...
Vajon milyen lehet...
Ugyan mit szerethet...

Várakozom, kérdéseket gyártok,
Történetet kreálok...
Válaszokat várok...
Hisz egyszer megélem majd
Veled a pillanatot.

2017.01.29.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...