Sírnék, de már nem tudok.
Ordítanék, de nem merek.
Kinyitnám az ajkaim, de már azt sem lehet.
Megmondanám minden bajom,
Leírnám zakatoló fájdalom vonatom.
De már a sínek is eltüntek...
Nem tehetem meg...
Nem lehet....
Végem.
2014. november 30., vasárnap
Feliratkozás:
Megjegyzések küldése (Atom)
Együtt tanulunk
Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...
-
Tikk-takk, tikk-takk, Kattog az óra, tellnek a percek. Az időnk egyre kevesebb, Ebbe szívünk megremeg. Éld hát meg! Nevess! Szeress! N...
-
Meg látni valamit Más, mint érezni. Leírni azt olyan, mint megfesteni. Számtalan módon, Számtalan formában... Egy jelentéssel, Egy ér...
-
Ember! Állj meg! Hunyd le a két szemed! Vigyázz és érezd, Mi lett veled. Elég volt, ennyi. Ébredj! Néz szét, és lásd meg... Mi lett v...
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése