2015. szeptember 12., szombat

Egyetemi érzéseim egy magányos hétvégén

1.
A nap egyre közeleg.
A percek kevesebbek.

Az út mindig jön felém.
A félelem elkísér.

Nem lesz egyszerű, sem könnyű,
De remélem ettől nagyszerű.

2.
Itt vagyok már, felfedeztem.
Talpam alá bátran vettem.

Találtam már társakat,
Még is hiányoznak az otthoniak.

Hiányzik az otthonom,
Hiányzik a csapatom.

Mindezt ki nem mutatom,
Szavakban sem kutatom.

Félelem, keresés,
Olykori kétségbe esés...

Mindez múlté, van feladatom.
Véghez viszem és megoldom.

Falkához, családhoz, baráthoz haza térek,
De nem felejtek, hisz már két laki életet élek.
2015.09.12.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...