2015. szeptember 17., csütörtök

Pillanatnyi én

Most csak ülök,
tejet szürcsölök.

Nem értem, hogy
hol is van a helyem...

Tudom, érzem jó,
hogy itt vagyok.

De elönt a magány...
megzavarodok.

Jó volna most otthon,
Az anyai ölelés...

Csendes becézgetés,
Esetleg számon kérés.
2015.09.17.
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...

  • Élj!
    Tikk-takk, tikk-takk, Kattog az óra, tellnek a percek. Az időnk egyre kevesebb, Ebbe szívünk megremeg. Éld hát meg! Nevess! Szeress! N...
  • Hajnaltól alkonyig
    Meg látni valamit Más, mint érezni. Leírni azt olyan, mint megfesteni. Számtalan módon, Számtalan formában... Egy jelentéssel, Egy ér...
  • Ember!
    Ember! Állj meg! Hunyd le a két szemed! Vigyázz és érezd, Mi lett veled. Elég volt, ennyi. Ébredj! Néz szét, és lásd meg... Mi lett v...