2016. február 11., csütörtök

Kettőség

Bizakodva kezdtem,
Bár sokat nem reméltem.

Féltem, hogy elveszek...
Mint vitorlás a tengeren.

Homok szem, egy órában...
Leány a nagy városban.

Még is, azt mutatom erős vagyok..
Vagy átejtem magam?

Én lennék az ki nem tudja,
Mi a szerepe a színdarabba?

Kérdések...
Választ nem lelek.

Rettegek, félek, reszketek,
Olykor még én is depibe esek.

Kívül sokak látják a sárkányt,
De kevesen érzik a belső bárányt.

Megteszem, szolgálok, segítséget adok.
De olykor én is másra szorulok.

2016.02.11.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...