Annyi mindent mondanék...
Annyi mindent mesélnék.
Annyi minden lenne,
Amit megosztanék veled.
De a távolság most is köztünk lebeg.
Tudom ezek csak kilométerek...
A mi szívünk erősebb, de még is...
Leírni ennyi dolgot nem lehet.
Úgy szeretnék minden este
Elköszönni tőled, megölelni, meg puszilni...
Amit csak lehet.
Elmondani mennyire szeretlek,
mennyire tisztellek és mennyi mindent köszönök neked.
Tudom, hogy tudod mennyire hiányzol,
Én is érzem a hiányt nélküled.
Minden nap a kitartás éltet,
Hogy mínusz egy nap és otthon lehetek.
Otthon veled, velük, együtt.
Most is csak őrlődöm, gondolataim kergetem.
Mit is mondhatnék, hogy jól kifejezzem...
Egy dolog biztos, kifejezni lehetetlen.
Elmondani is oly nehéz, amit akarok...
Éreztetni veled mindent, amit gondolok.
Kérlek tarts ki! Légy oly erős, ahogy ismerlek!
Hamarosan karjaidba lehetettek!
2016.02.22.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése