2014. április 18., péntek

Baljós szösszenet.

Fekete lombok közt, egy mókus reszket,
Nem érdekli semmi, csak a természet.
Színek helyet, minden fekete-fehér.
Ez lesz szegény mókusunk veszte.
Ezer ér véget e rövidke mese.
2014.03.05
dátum:

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

Feliratkozás: Megjegyzések küldése (Atom)

Együtt tanulunk

 Már érezlek, Mozgásodat érzékelem. Te lettél az egyik lét elemem. Rád gondolok, mosolygok. Boldogsággal tölt el a tudat, Hogy kicsi fiam, t...

  • Élj!
    Tikk-takk, tikk-takk, Kattog az óra, tellnek a percek. Az időnk egyre kevesebb, Ebbe szívünk megremeg. Éld hát meg! Nevess! Szeress! N...
  • Hajnaltól alkonyig
    Meg látni valamit Más, mint érezni. Leírni azt olyan, mint megfesteni. Számtalan módon, Számtalan formában... Egy jelentéssel, Egy ér...
  • Ember!
    Ember! Állj meg! Hunyd le a két szemed! Vigyázz és érezd, Mi lett veled. Elég volt, ennyi. Ébredj! Néz szét, és lásd meg... Mi lett v...